Mozgás, zene, tánc

Vekerdy Tamás – agresszív gyerek?

agressziv

Vekerdy Tamás szerint az agresszív gyerek kudarcos és frusztrált. Az agressziót mozgással le nem vezetett frusztrációk okozzák.2016. július 12.
szerző:
csodasuli

Sok manapság az erőszakos, agresszív gyerek, fiatal, jóval több, mint régebben. Nap, mint nap ezt hallhatod. Te is így látod?

Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szerint a dolog nem ennyire egyértelmű, hiszen “az igazság mindig két, vagy többarcú. Korunk gyermekei agresszívabbak is, meg nem is elődeiknél.”

A népszerű pszichológus meggyőződése, hogy az agresszivitás nem más, mint ki nem élt aktivitás. A  gyermekben felalmozódott frusztráció aktivitási kényszert vált ki, amely – ha a gyereknek nincs módja levezetni azt – agresszivitásban robban ki.

Vekerdy szerint a világ az elmúlt 200 évben többet változott, mint az azt megelőző 2000 évben. A változások nyomán kialakult életforma egy sor frusztrációt termel újra, meg újra, és nehezen feldolgozható terhet ró a ma gyermekeire.

Az életkörülmények változása, a városi. nagyvárosi lét eleve korlátozást jelent a természeténél fogva örökmozgó gyermekre. Régebben jóval többen voltak azok a gyermekek, akik kedvük szerint, szabadon rohangálhattak a természetben. A kicsik mozgása ma leginkább az iskolaudvarra, játszóterekre korlátozódik. Már az óvodában elvárás a csoportfoglalkozásokon való részvétel, aztán az iskolában minimum napi öt-hat, a felső tagozatban esetleg még több 45 perces órát kell végigülnie.

A benne felgyülemlő indulatok kiélésére, “kirohangálására” tehát mind kevesebb alkalma van.

A gyermeki frusztrációk forrásai

  • a kicsi mozgását, játékát túlszabályozó óvodák
  • versengésre épülő, teljesítmény központú oktatási rendszer
  • a teljesítmény központú rendszerben jegyekben mérhető  teljesítmény követelő szülő
  • a napi rohanás gondjaival, a szülők saját frusztrációjával terhelt, örömtelen családi együttlétek
  • tv, videó, tömegkommunikáció

Már az óvoda is csökkenti a kisgyerek mozgáslehetőségét, akadályozza az esetleges agresszív indulatok levezetését

Vekerdy Tamás arra figyelmeztet, hogy óvodában még játszani kellene hagyni a gyerekeket, hiszen ebben a korban a kicsik még leginkább az anyjukkal a családjukkal szeretnének lenni. Az óvoda bezártságot, kevés aktivitást, még kevesebb mozgást jelent a gyermek számára. Jó néhány olyan óvoda van, ahol – igaz fakultatív alapon – de már számolni is tanítják a gyerekeket.

Bár az iskolaérettséget szakemberek vizsgálják. Vekerdy Tamás szerint azonban még az iskolában viszonylag jól teljesítő gyerekek esetében is igaz, hogy az óvodából kikerülő gyerek az iskolában elvárt és kötelező magatartásra még nem érettek. Legalább két évre volna szükségük, hogy aktív mozgásban fejlődjenek. Ehelyett, hogy napi öt-hat órára beülnek az iskolapadba, ahol attól kezdve a lexikális tudásukat és a verbális érettségüket, matematikai készségüket osztályozzák a tanárok.

Inkompetens iskolarendszer

A mai oktatási rendszer és az alaptanterv teljesen figyelmen kívül hagyja az életkor sajátosságait – véli Vekerdy Tamás.

A kamaszodó gyermekkel szemben az iskolában támasztott elvárások köszönő viszonyban sincsenek azokkal a fiziológiai-élettani tényekkel, amelyeket a tudomány már réges-régen ismer. A pubertás környékén – 14 éves kor táján – a fiziológiai lustaság jellemzi a gyermek testét, szellemét. A tantervi elvárás éppen ebben az időszakban követeli meg tőle a maximumot. (Különösen most, hogy a középiskolai oktatás átalakítása nyomán a 14 éves korban elkerülhetetlen iskolaválasztás könnyen lehet, hogy egy életre behatárolja a gyermek jövőjét.) A sok esetben borítékolható kudarcélmény, a lefojtott indulatok óhatatlanul agresszív magatartásba torkollhatnak.

Vekerdy nagyon nem ért egyet a mai iskolarendszer módszerével, amely azt keresi, mi az, amit a gyerek nem tud. Ez alapjaiban elhibázott és magában hordozza a kudarc miatti frusztrációk halmozódását, az agresszív indulatok felerősödését a gyerekben.

Valamiben minden gyerek jó, és ha ezt meg tudja mutatni, elégedettebb, öntudatosabb, boldogabb lesz tőle. Az önbizalom az iskolai teljesítményét is javítja,(esetleg még a lexikális tudást igénylő tárgyakból is megtáltosodik),és – ami nagyon fontos – csökkenti a frusztráltság érzését, és az agresszióra való hajlamát is.

Vekerdy Tamás a kompetitív (versengésen alapuló) állami iskolarendszer helyett, a kooperatív (együttműködő) alternatív iskolát tartaná ideálisnak.

A bizonyítvány centrikus szülő frusztrálja a gyereket

A szülő az iskolával szemben a gyermeke pártján álljon. Ne higgye el, hogy gyengék a képességei. Pozitív elfogultsággal kell a gyermek felé fordulni.

Ha gyengébbek a jegyei annak számos oka lehet, az okokat kell felderíteni. A gyermek számára egyébként is az volna az ideális, ha saját tempója szerint fejlődhetne az iskolában. Érzelmi biztonságot kell kapnia a családban akkor is, ha az iskolában gyenge jegyeket kap. Az egyik legnagyobb hiba, amit egy szülő elkövethet, hogy azt érezteti gyermekével, csak a jegyei alapján ítéli meg őt.

Ez jóvátehetetlenül frusztrálja a gyereket, növeli benne az agresszív hajlamot és esetleg egy életre elveszi a kedvét a tanulástól.

Az érzelmi biztonság és az elfogadás nem pótolható

Vekerdy Tamás szerint az elfogadás kérdése már a magzati korban felmerül. A gyermeknevelés során újra és újra felmerülő kérdés az érzelmi biztonság testi és lelki értelemben egyaránt. Ha a gyerek ezt megkapja, lassan megtanul személyes érzelmeket kapni, adni és viszonozni. Mindez természetes módon tompítja a környezetéből óhatatlanul érkező agresszív, a kisgyerek számára félelmetesnek tűnő jeleket.

A szülőnek a gyermek életének minden szakaszában tudnia kell(ene) úgy viszonyulni csemetéjéhez, hogy éreztesse vele: úgy szereti őt, ahogy van, és különlegesnek, egyedinek, fontosnak tartja őt. Ez érzelmi biztonságot nyújt számára akkor is, ha kudarcok érik, hiszen tudja, hogy van hová “visszamennie”, van ahol érzelmileg feltöltődhet.

Lehet, hogy a szülő nagyon elfoglalt, lehet, hogy a gyermek sokat van egyedül. Ilyen élethelyzetek sajnos vannak. Nagyon fontos azonban, hogy amikor a szülő mégis ott van, az együtt töltött idő minden percében éreztesse gyermekével, hogy érdekli, amit mond, amit mutat. Adjon érdemi válaszokat a gyerek kérdéseire.

Televízió, mozgó képek –  csak iskolás korúaknak, szülői felügyelettel

A gyereknek hatalmas a képéhsége. Képekben dolgoz fel mindent, amit megtud a külvilágról, még saját érzéseit, gondolatait is. Ha a szülő mesél neki, állandóan újra és újra elképzeli a hallott történéseket. Ugyanez történik játék közben is.

Televíziózás, videózás közben azonban egy készen kapott, külső kép jelenik meg. A gyerek nem tud különbséget tenni a saját maga által kreált, illetve a vetített filmekben megjelenő kép között. Egy időre megnyugszik, majd – ezt bizonyára minden szülő észrevette –  izegni-mozogni kezd, felugrál, fel-felkiált, nő benne a feszültség, fokozódnak benne az agresszív indulatok. Vekerdy Tamás szerint ez még akkor is így van, ha a gyerek egy szép természetfilmet néz. A gyerekben ugyanis leállt a belső képkészítés, közben azonban filmen gyorsan pereg a cselekmény, áradnak rá feldolgozatlanul a külső képek, szokatlan, értelmezhetetlen ingerek.

Vekerdy a kompromisszum híve. Tiltani a televíziót nem érdemes, lehetőleg azonban iskolás kor előtt még ne nézzen a gyerek televíziót. Javasolja azt is, hogy utána is inkább csak egy-egy kiválasztott műsort nézzen a kisiskolás, limitált időben. Még egy fontos tanácsot hozzá tesz: ha mód van rá, ezt a kiválasztott műsort is együtt nézze a gyerek valamelyik szülővel.

A mozgás sok mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer, ami a mozgást helyettesítené.” (Görög mondás)

Az egészség a legdrágább kincsünk.
Az egészséges életmódra nevelés, már az óvodáskorban kiemelt fontosságú. A mozgás és a testi képességek fejlesztése talán az egyik leghangsúlyosabb terület a mindennapi foglalkozások során. A kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége, mely a személyiség minden összetevőjét fejleszti. A gyermek, a mozgáscselekvésen, játékon keresztül tapasztalja meg önmagát, társait és az őt körülvevő világot.
A mozgás élménye segíti énképének formálódását. Az egészséges gyermek fejlődésében a mozgásfejlődés alapjain alakulnak ki az író- rajzolómozgások, és a beszédfejlődés is.
A torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.